1. Johann Sebastian Bach
A barokk zeneszerző olyannyira szerette a kávét, hogy egy rövid operában is hangot adott ennek 1732-ben. A darab a bécsi kávézók körének virágzása iránti felháborodást gúnyolja ki, hiszen abban az időben a kávé egyfajta „bűnös társadalmi szenvedélynek” minősült.
2. Ludwig Van Beetowen
Az impulzív viselkedéséről is ismert Beetowen egyenként számolta meg minden csésze kávéjához a 60 szem kávébabot, ami 10 szemmel több, mint a helyenvalónak tartott 50 szem, ami egy eszpresszó elkészítéséhez szükséges. Életrajzírója szerint, egyszer úgy küldött el egy nem szívesen látott vendéget, hogy megkérdezte tőle, hogy kér-e egy csésze kávét mielőtt távozik.
3. Voltaire
A Candide szerzője állítólag 40-50 csésze kávét is megivott naponta, valószínűleg csokoládéval vegyítve. Összehasonlításképp tennénk hozzá, hogy egy mérés szeri
nt megközelítőleg 70 csésze kávé egymásutáni elfogyasztása halált okozhat. Ehhez képest Voltaire 83 évig élt, ami a 18. században igencsak példaértékű volt. Talán a kávé az élet elixírje?
4. Bonaparte Napoleon
A hadvezér, később francia császár a halálos ágyán is egy kanálnyi kávét kért: „A kávé engem felélénkít, gyomorégést és fájdalmat okoz, de az élvezet mindent elnyom. Inkább szenvedek, minthogy a szenvedélyem nélkül éljek.” Keveset aludt, mert az alvást időpocsékolásnak tartotta, ezért szinte bárhol el tudott szunyókálni. A hadjáratai előtt pedig a kávéval tartotta ébren magát.
5. Erzsébet királynő, Sissi
Kevesen említik, hogy Sissi kedvenc kávéja a bécsi kávé volt, amit előszeretettel fogyasztott kedvenc virágával lefőzve, az ibolyával. A régi füveskönyvek szerint szerelmi bájital is készíthető a növényből.